Mindenki felteszi magának a kérdést: vajon  jó szülő vagyok?

Görcsösen és teljesen meggyőződve igazunkról, ragaszkodunk elképzeléseinkhez a “gyereknevelést” illetően. Többször érezzük is, hogy amit teszünk az nem jó a gyermekünknek – de nem tudjuk másként csinálni. Egy idő után elkezdünk vizsgálódni, mi nincs rendben? Szüleink, könyvek, pszichológusok, tanácsadók segítségét kérjük.

Biztosan néhányan hallottátok, olvastátok ezeket a kifejezéseket:

  • Szülői minta
  • “Társadalom” általi megfeleltetés
  • Érzelmeink kivetítése gyermekeinkre
    …és így tovább.

De mi a “baj” a szeretett emberkével?
Hiperaktív, tiszteletlen, fizikailag beteges, nem tudok hozzá közelkerülni, stb.

Gyermekeink pontosan érzik mire van szükségük.

Azok a szülők, akik elkezdik megfigyelni kapcsolatuk mibenlétét szülöttükkel, nagyon sok felismerésre tehetnek szert. Ezen felismerések megértéssé alakulva, indítanak el bennünk egy másfajta megközelítést Apaságunkhoz, Anyaságunkhoz.

Én képességeim szerint, tapasztalataimmal megtámogatva tudok segíteni a következőkben:

  • Egymás nézőpontjának, illetve saját egyéni helyzeteitek felismeréséhez (akár csoport előtt, de kérésre négyszemközt is történhet)
  • Megrekedt látszólag megoldhatatlan állapotok feloldásában
  • Lehetőségeitek feltárásához
  • Gyermeketekben végbemenő fizikai elváltozások okának feltárásában, gyógyulás segítésében.